Évről évre megdőlnek a rekordok a gyulai Magyar Országos Pálinka- és Nemzetközi Gyümölcspárlatversenyen. A rangos eseményt immár a világ harmadik legnagyobb, ilyen típusú megmérettetéseként emlegetik.

Valamiben legalább nagyhatalom a megye, és ezt ki kell használni ebben az évben is. Ezt Hódsági Tamás, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke mondta hétfőn a békéscsabai Hotel Fiumében megrendezett étel-ital bemutatón.

Gasztronómiai fesztiválok parádéja Békés megyében

A mondat eddig jobbára táplálkozástudományi értelemben hangzott el, de fordíthatunk egyet a kijelentésen, és gondolhatjuk úgy: egy tájegységet legalább annyira jellemez a konyhája, mint a műemlékei. Az már régen nem vitatéma, hogy a gasztronómia a kultúra része.

Idén is csúcsdöntésre készülnek a „Magyar Országos Pálinka- és Nemzetközi Gyümölcspárlatverseny” szervezői Gyulán. Lovász Sándor ötletgazda-főszervező elmondta, míg tavaly 688 nemes nedűt neveztek be, addig ebben az évben — az eddigi trendet figyelembe véve — várhatóan 8-900 körül alakul a zsűrizésre váró italok száma.

„Óriási eredmény, hogy immár rendelet szabályozza, mit és miért nevezhetünk pálinkának, a 2000-ben életre hívott Gyulai Kisüsti és Pálinkafesztivál egyebek mellett ezért harcolt, ezt tűzte ki célul. Most a magyar csoda, a pálinka tekintetében a munka első részével vagyunk meg. A következő években és évtizedeken Magyarországon, Európán és az egész világon meg kell ismertetni az emberekkel a glóbusz legkorszerűbb, csak magyar gyümölcsből készült nemes italát" - mondta a Hír6.hu-nak Lovász Sándor, a gyulai pálinkaünnep ötletgazdája és főszervezője annak kapcsán, hogy a Magyar Közlönyben megjelent a pálinkáról szóló együttes miniszteri rendelet.

Ahol életre kel a történelem és megelevenedik a múlt

Az 1960-as évek elején Miszlay István, a békéscsabai színház fiatal rendezője Jugoszláviában járt, a Dubrovniki Nyári Játékokon, s ott merült fel benne a gondolat: mi lenne, ha Békéscsaba szomszédságában, Gyulán, az ottani jó állapotban fennmaradt vár udvarában valami hasonlót hoznának létre – nyári szabadtéri előadásokat a környezethez illő színművekkel. A rendező addig tervezett, szervezett, kilincselt, győzködte az illetékeseket, míg sikerült tető – azaz a csillagos ég – alá hoznia az elképzeléseit. Így nyílt meg 1964 nyarán a Gyulai Várszínház. Azóta minden évben több produkciót mutatnak be.

"Hűséges vagyok a Zsindelyeshez!" - mondta igazán egy jókedvű huszonéves fiatalember az érpatakiak impozáns standja előtt. A Bulváros. hu Gyulán szemtanúja volt annak, hogy egy percre sem mozdult el a Zsindelyes pálinka mellől. És csak rendelt, csak rendelt...